Nem illek egyik skatulyába sem - avagy a túlképzettség átka.

Ha egy szakembernek már több, mint 10 éves szakmai tapasztalat áll a háta mögött, a legtöbb esetben rengeteg tudást és szakértelmet halmoz fel. Azok, akik ennyi idő alatt vezetői babérokra törtek, még több területen szereztek tapasztalatot, még több kompetenciával büszkélkedhetnek. Azokról nem is beszélve, akik nem egy egységes szakmai múlttal rendelkeznek, hanem több szakterületen is kipróbálták magukat. Ne adj Isten, több diplomát szereztek. Az imént felsoroltak jól hangzanak így leírva, de álláskeresés közben igazán megnehezíthetik az adott szakember dolgát. Miért van ez? 
 
Ha tüzetesebben megvizsgáljuk a meghirdetett állásokat, egy közös pontot majdnem minden lehetőségben felfedezhetünk. Az álláspiac és a hirdető cégek kategóriákban gondolkodnak. Nagyobb cégeknél minden munkaterületnek megvan a maga felelőse, ritkán van átjárás feladatkörök között, minden dolgozónak tiszta szerepe van a fogaskerékben. A KKV szektorban fordulhat elő sűrűbben, hogy olyan pozíciót hirdetnek meg, ami ötvöz több szakterületet is, de általában az ilyen pozícióknak is van egy fő vezérfonala, egy szakirány, amit kommunikál. 
A baj azzal, hogy valaki túl sok mindenhez ért az az, hogy nem illeszthető egyértelműen sehova. Ilyenkor kerül elő a HR osztály szókincséből a túlképzett kifejezés. Ez a kifejezés pedig nem von maga után pozitív jelentéstartalmat. Túlképzettnek lenni az álláspiacon eladhatatlan állapotot jelent. Mit tehet ilyenkor az álláskereső? 
 
 
Először is, érdemes átgondolni, hogy a korábban megismert és megtapasztalt szakterületek közül, melyik az, amelyikben a legtöbb tapasztalatot szerezte az adott pályázó, melyik az, amivel hosszútávon szeretne foglalkozni. Azt sem szabad elfelejteni, hogy mit diktál a piac, mire van leginkább szükség. Ha sikerült meghatározni egy konkrét irányvonalat, már sokkal könnyebb lesz a szakmai pályázati anyagot, önéletrajzot testre szabni, specifikálni. Az önéletrajzot nem a múltbeli munkahelyeinknek írjuk, hanem a jövőbeli munkaadónak. Érdemes tehát úgy alakítani, hogy alkalmassá tegye a pályázót a meghirdetett álláslehetőségre. Ha nem tud valaki egyértelmű döntést hozni azzal kapcsolatosan, hogy pontosan milyen pozíciót szeretne betölteni, érdemes több önéletrajzot készíteni. Minden önéletrajzban azokat a tapasztalatokat kell bővebben kifejteni, ami adott álláslehetőség szempontjából igazán releváns. Például, ha valaki egy marketing vezetői pozíciót pályázik meg, de van tapasztalata szervezetfejlesztésben is, utóbbit nem kell eltitkolni, de érdemes nem nagy hangsúlyt fektetni rá az önéletrajzban. 
 
Az hogy valaki sokirányú tapasztalattal rendelkezik, nem kell, hogy nehezítő tényező legyen. Nem kell lebutítania önmagát senkinek sem azért, hogy el tudja magát adni, de érdemes alaposan odafigyelni rá, hogy az adott álláshirdetéshez illő önéletrajzzal pályázzon. Amikor pedig valaki már bedolgozta magát egy szervezetbe, úgyis lesz lehetősége kamatoztatni tudását, kibővítenie munkakörét.