Létezik tökéletes állás? És ha igen, miért nem?
Létezik tökéletes állás? És ha igen, miért nem?
Mint az élet legtöbb területén, nem létezik tökéletesség a munkaerő piacon sem. Ettől függetlenül, legtöbben a tökéleteset keresik, amikor álláskeresésre adják a fejüket. Jó fizetés, rugalmas munkaidő, rendes főnök, és persze a kollégák, akikkel el lehet menni sörözni egy fárasztó, de szakmailag teljesen kielégítő és lelkesítő munkanap után. Jól hangzik igaz? Hazudhatnám azt, hogy ez egy reális kép a munkavégzéssel kapcsolatosan, de az igazság az - ahogyan tökéletes munkaerő nem létezik - tökéletes munkahely sem. Ez nem azt jelenti, hogy lehetetlenség lenne találni olyan munkát, ahol fentiek mindegyike teljesül. Ehhez viszont az kell, hogy megfelelő hozzáállással keresse valaki a helyét, mert ha nem így tesz - könnyen pofára eshet.
Sokszor a munkavállalóknak irreálisak az elképzeléseik egy-egy munkahely kapcsán, de pont ugyan annyira igaz ez a munkaadó cégek álláshirdetéseire is. Ahhoz, hogy egy cég megtalálja a megfelelő munkavállalót, vagy fordított esetben egy szakember megtalálja jövőbeli munkahelyét - a tökéletesség egész egyszerűen nem szükséges. Ez csak egyfajta önámítás, aminek eredménye mindkét oldalról bukás. Ha létezne tökéletes munkahely, akkor nem lenne szükség szeparált munkakörökre, sem külön szakterületekre. Ezek függvényében mindenki alkalmas lenne minden munkakörre és mindenkinek megfelelne minden munkakör. Munkavállalói oldalról nézve a tökéletesség keresése több buktatóval is járhat. Egyrészt nagy az esély, hogy így nem fog tudni elhelyezkedni az álláskereső, másrészt elég hamar olyan csalódás érheti a munkavállalót, amit aztán egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen hever majd ki. Ez egyértelműen nem célszerű.
Mi lenne a célszerű?
Először is, el kell engedni a tökéletesség hajszolását. Az, hogy valami nem tökéletes még nem az jelenti, hogy nem lehet jó. Bagatell ugyan, de nincs jobb módszer, mint listába szedni a munkahellyel kapcsolatos elvárásokat, majd priorizálni a listát. Olyan lehetőségre balgaság lenne nemet mondani, ami elvárásaink 80%-ának megfelel, de 20%-nak nem. Fontos, hogy eldöntse a szakember, mi az, ami elengedhetetlen feltétele, hogy jól érezze magát egy adott munkahelyen. Ezek mellett pedig mely elvárásai azok, amik az előny kategóriába esnének, ha álláshirdetést írna mondjuk a jelölt.
A tökéletesség fogalma egyébként is erősen szubjektív. Ha valaki alapból úgy indul neki az álláskeresésnek, hogy elvárásai a leendő munkaadójával kapcsolatosan irreálisak, ne is számítson könnyű és gyors elhelyezkedésre. Természetesen itt most nem az alapvető munkavállalói jogokról beszélek és nem is a racionális elvárásokról. Az, hogy a munkaváló szaktudásához illő bért és korrekt felettest szeretne, nem tartozik az irracionalitás fogalmába. Viszont, ha az elvárások munkavállalói oldalról nem egyeznek meg az adott szakember tudásával vagy piaci értékével akkor érdemes elgondolkodni rajta, hogy valahol félrecsúszott az ítélőképesség.
Tökéletes állást szeretne?
A megoldóképlet egyszerű. Minden álláskeresőnek fel kell mérnie először saját szakmai profilja piaci értékesíthetőségét, és ha ez megvan, egy racionális, priorizált elvárási lista elkészülte után vágjon csak bele az álláskeresésbe. Ezzel rengeteg frusztráció és csalódás elkerülhető, és ezzel a módszerrel talán az sem kizárt, hogy valaki valóban megtalálja a "TÖKÉLETES" állást.