Mi az AC és mi köze az álláskereséshez?


AC
Mit jelent a fenti mozaikszó és mi köze az álláskereséshez? 
 
Az AC (azaz "assessment center") egy módszer, amellyel megkönnyíthető egy új munkatárs kiválasztása egy adott pozícióra. Magyarul értékelő központnak fordíthatjuk a kifejezést, de angol rövidítése elterjedtebb. Ez a kiválasztási metódus gyakorlatilag bármilyen munkakör betöltésére használható, illetve bármekkora cég alkalmazhatja. Felépítése munkakörtől és cégkultúrától függhet, de a lényege általában azonos mindenütt: feltérképezni egy adott szakember képességeit a lehető legeredményesebb módon. Általában írásbeli, logikai és gyakorlati feladatokból áll egy AC, nem ritkán prezentációt várnak adott szakemberektől, amelynek témája előre meghatározott. 
 
 
Bár azt mondtam, minden munkakör betöltésénél használható ez a rendszer, de vannak olyan munkakörök, ahol nem célszerű alkalmazni. Ilyen eset lehet, ha fizikai munkást keresünk, vagy ha felsővezetőt szeretnénk találni. Viszont kiválóan alkalmas mondjuk értékesítő, vagy csoportvezető keresése esetében. Alapvetően akkor érdemes ezt a rendszert használni és akkor szokták a cégek alkalmazni ezt a kiválasztási metódust, ha több jó jelentkező is van egy adott munkakörre, és csupán csak szakmai tapasztalat alapján nehéz lenne döntést hozni. 
 
Mikor egy ilyen kiválasztási fordulóra invitálnak meg minket, nem kell megijedni. Ugyan első hangzásra elrettentő lehet a sok feladat és elvárás, de a legtöbb esetben nem az a fontos, hogy mennyire vagyunk szakmailag tökéletesek az adott munkakör betöltésére. Lehet, hogy valaki szakmai tapasztalat alapján tökéletesnek tűnik egy adott pozícióra, de aztán hamar kiderül, hogy nem illeszthető a csapatba, vagy nincsenek meg azok a képességei, amik mondjuk egy csapat vezetésére alkalmassá tehetik.
Nem tudhatjuk, hogy mi egy adott cég jövőbeli elképzelése egy adott szakemberrel. Mondjuk lehetséges, hogy beosztottnak veszik fel, de már amikor felveszik, tudják, hogy később vezetőt szeretnének belőle faragni. Olyan is előfordulhat, hogy ezen a kiválasztási folyamaton megmutatjuk azt az oldalunkat, ami egy sima interjún biztosan nem derülhetne ki, és ami később jobb pozícióba juttathat bennünket. Általában előre meghatározzák az AC –t rendező cégek, hogy mire kell felkészülni. Nem árt megismernünk a céget, ahova megyünk, és tudatosítani, hogy milyen munkakört szeretnénk elérni. Legjobb, ha nem gondoljuk túl ezt a kiválasztási folyamatot, legyünk nyitottak és határozottak, de ne nyomjunk el másokat. Tudjuk bemutatni, hogy kik vagyunk és mennyit érünk.
Mindenképpen készüljünk fel az előre meghatározott feladatokra. Például, ha prezentációt kérnek tőlünk vagy egy negyed órás bemutatkozást, érdemes előre gyakorolnunk, bemutatkozó szövegeket fogalmaznunk. Nem szégyen papírra vetni gondolatainkat, így elkerülhető, hogy belezavarodjunk a mondandónkba.
 
Egy AC előtt fontos, hogy közérzetünk is optimális legyen. Fáradtan, éhesen vagy szomjasan senki nem tud legjobb tudása szerint teljesíteni, pedig egy ilyen kiválasztási napon ezt várják el tőlünk. Hozzuk a lehető legjobb formánkat, legyünk összeszedettek, felkészültek, ha kell gyakoroljuk tükör előtt a bemutatkozást. Érdemes minimum 10 perccel az AC kezdete előtt megjelennünk, így biztosan jó benyomást teszünk majd, ne feledjük, amint belépünk áhított munkahelyünk kapuján, azonnal elkezdődik a kiválasztási folyamat és addig tart, amíg kezet rázva, mosolyogva ki nem lépünk az épületből. 
 
Vannak olyan szakemberek is, akik ugyan nem félnek egy ilyen kihívástól, de derogál részt venniük egy általuk macerásnak tartott kiválasztási folyamatban. Véleményem szerint megéri a "macerát", ha valaki meg akarja találni a tökéletes munkahelyet. Bár általában egy egész napot igénybe szokott venni egy AC, viszont ezen a napon nemcsak a cég teszteli a jelölteket, hanem a jelöltek is képet kapnak a cég működését illetően, illetve általában be lesznek mutatva későbbi munkatársaiknak és közvetlen feletteseiknek is. Tehát egyrészről egy ilyen kiválasztási rendszerben gyakorlatilag egy nap alatt definiálhatjuk önmagunkat, prezentálhatjuk képességeinket és felvillanthatunk minden potenciált, amivel rendelkezünk, ami a jövőbeli karrierünket meghatározza majd. Másrészt minden oldalról megismerhetjük a kiválasztó céget, a szervezet felépítését és az embereket is, akikkel felvételünk esetén életünk jelentős hányadát el fogjuk tölteni.
 
Ne féljünk hát a lehetőségtől, ragadjuk inkább meg. Mi van akkor, ha rosszul sikerül? Hát semmi! Tudni fogjuk, hogy legközelebb ilyen nem fordul már majd elő.