Barátom a fejvadász

Mielőtt kifejteném a fejvadászokkal való együttműködés előnyeit, érdemesnek látom tisztázni mit is takar maga a munkakör: Egy fejvadász munkája tulajdonképpen a HR-nek csak egy részterületét fedi le: toborzás és kiválasztás. A kiválasztás itt nem összekeverendő a végleges döntéshozás felelősségével. Egy fejvadász önéletrajzot szűr, interjúztat és továbbítja megbízó munkaadó cég felé az általa kiválasztott jelentkezőket. Természetesen egy bizonyos fokú döntéshozatal felelőssége a fejvadászon van, hiszen ha valaki elbukik egy fejvadász interjún, sosem lesz lehetősége a megbízó cégnél való személyes bemutatkozásra. A különbség egy fejvadász és egy belső oldali toborzó között érdekekben fogalmazható meg. 
 
A belső oldali HR feladata, hogy minél kritikusabb nézőpontot képviseljen egy interjún. A fejvadász célja, hogy minden jelölt akit meghallgat megfeleljen a pozícióra. Tehát, egy fejvadász nem trükközik, nem próbálja megizzasztani az általa meghallgatott szakembert. Alapkritériumokat szűr és csak azokat a kérdéseket teszi fel, amik elengedhetetlenül fontosak az általa keresett pozíció szempontjából. Mivel célja az, hogy minden interjú, amit lebonyolít sikeres legyen, igyekszik támogatni, segíteni a meghallgatott szakembert.  
 
Sokan, helytelenül, úgy vélik, a fejvadászokkal való interjú csak szükséges rossz, amin túl kell esni, hogy a komoly szakmai interjúig eljusson az ember. Azért rossz, ha valaki így viszonyul a fejvadászhoz, mert azt egészen biztos, hogy a másik fél is észreveszi. Akár tetszik, akár nem, ha egy cég fejvadász segítséget vesz igénybe a toborzáshoz, ez az interjú kör nem spórolható meg. 
 
 
Miért van egyáltalán létjogosultsága a fejvadász tevékenységnek? 
 
Korábban jellemzően inkább a vezetői kiválasztásban vettek igénybe a vállalatok fejvadász segítséget. Ma már ennél sokkal nagyobb szegmensben zajlik a fejvadászat. A jelenségért elsősorban a cégek HR osztályainak túlterheltsége tehető felelőssé. Ma már sokkal könnyebb az előszűrést erre szakosodott cégekkel elvégeztetni, így a megbízó cégek nem kevés időt és fáradságot spórolhatnak meg maguknak. 
Egy fejvadász tehát nem ellehetetleníteni akarja a rajta keresztül pályázó jelentkezőt. Pont ellenkezőleg. Segíteni, támogatni akarja a kiválasztási folyamatban. Egy fejvadász nem csak önéletrajzot továbbít, jellemzést ír a jelentkezőről. Félreértés ne essék, rossz jellemzést egy fejvadász sem küld vállalatoknak. Aki nem felelt meg a fejvadász interjún, egyszerűen csak nem kerül továbbításra. Egy fejvadász interjún elbukni igen nehéz dolog. Mivel a kiválasztást végző személy csak az alap kompetenciákat méri fel, így egészen biztos, hogy nem kell attól senkinek sem tartania, hogy ezen a fordulón rossz benyomást kelt. Ha pedig már az alap kompetenciák sem felelnek meg egy jelentkezőnél, teljesen mindegy, hogy fejvadász interjúztatta, vagy maga a megbízó cég. Így sem-úgy sem jutott volna előrébb.
 
Jó viszony a fejvadásszal!
 
A fentebb leírtak egyértelműen rávilágítanak arra, hogy egy fejvadásszal történő interjún pontosan annyira kell jól és felkészülten szerepelni, mintha magánál a munkaadó cégnél mutatkozna be az ember. A jó viszony kialakítása és ápolása fejvadászokkal több dologra is jó lehet. Egyrészt segítheti a pályázót, hogy akkor is eljusson egy céges bemutatóra, ha első ítéletre maga a megbízó cég nincs meggyőződve arról, hogy a jelentkező alkalmas lenne a pozícióra. Másrészt, ha ugyan nem is felel meg a jelentkező, a jövőben bármikor lehet a fejvadásznak olyan keresése, aminek kapcsán ismét együtt tud működni a szakemberrel. 
Nem érdemes tehát félvállról venni ezeket az interjúkat, hiszen sosem lehet tudni, hogy milyen lehetőség lesz az, amitől elüti magát az ember rossz magatartásával.